Az ingatlanpiacon olyan mozgás tapasztalható, amely még a szakértőket is meglepte. Nem csak az újépítésű lakások iránt folyamatosan nagy a kereslet, de a vidéki települések ingatlanjai iránt is nagy az érdeklődés – köszönhetően a CSOK, és a falusi CSOK támogatásoknak. Azonban jó tudni, hogy mind az eladás, mind a lakásvásárlás egyéb költségekkel is jár, amelyeket az állam felé kell megfizetni.
A gépjármű vásárlás mellett az ingatlanvásárlás a leggyakoribb ügylet, amellyel a hétköznapi életben találkozhatunk. Fő szabályként az ingatlan vásárlásakor vagyonszerzési illeték, ingatlan eladáskor ingatlan eladásból származó jövedelemadó fizetési kötelezettség keletkezik. Vannak azonban speciális élethelyzetek, amelyben a jogszabály mindkét fizetési nemre kötelezi az ingatlan ügylet szereplőit.
A lakásvásárlási illeték összege és megfizetése
A vagyonszerzési illeték a vevőt terhelő fizetési kötelezettség, amellyel új ingatlan vásárlásakor, vagy lakáscserekor találkozhatunk. A félreértések elkerülése végett az új ingatlan fogalma nem az új építésű ingatlanra vonatkoztatható, hanem bármely ingatlanra, függetlenül az építési évtől. Számos kivétel és kedvezmény, illetve mentesség van, amely kedvező a vevőre nézve, ezért nem árt a vásárlás előtt elmélyedni az ingatlanjog bonyolult útvesztőjében.
A vagyonszerzési illeték összege a vételár négy százaléka, amelyet a vevőnek kell a vásárlástól számított 30 napig a NAV felé bejelenteni az adásvételi szerződés aláírását követően. A NAV a lakásvásárlási illeték összegéről szóló határozatot ezt követően küldi meg az érintettek számára.
A vevő már a benyújtáskor kérhet részletfizetést, de lehetősége van mérséklés iránti kérelmet is előterjeszteni.
Amennyiben csak résztulajdon megvásárlásra kerül sor, akkor a csak a tulajdoni hányadnak megfelelő mértékű illetéket kell rendezni.